dicséret-hála
bűnvallás-közbenjárás-kérés
A napi Biblia adag című blogban már találkozhattál az “5 pontos” imádsággal.
Sok-sok éve így imádkozok, naponta egyszer. Egész nap, sok mindent elmondok Istennek, sok mindenről “beszélgetünk”, amikor jövök-megyek, csinálok ezt-azt. Amikor „részekre szedve” imádkozok, olyan mintha leülnék Istennel egy esti teára, átbeszélni az aznapi dolgokat. Együtt végig gondoljuk a napot, jó és rossz dolgokat egyaránt. Nagyon áldásos.
Nem feszengek benne, nem érzem azt, hogy a formaiság bármiben is korlátozna. Nem érzem személytelenebbnek, mint az egész napi beszélgetéseinket.
Azt tapasztalom, hogy ilyenkor mélyül a kapcsolatunk,
jobban rá tudok hangolódni a Lélekre, tudatos vagyok, figyelek arra, hogy a sok kérés mellett ne maradjon el a dicséret, és a bűnvallás sem.
A mai tanács, gyakorlatba ültethető tipp, az nem más, mint, hogy imádkozz így is.
De konkrétan hogyan?
Ács Anett
– Ez olyan iskolás, nem? – Próbáld ki. Lehet, hogy először mesterkéltnek, túlzottan szabályozottnak tűnik majd, de ha tudsz úgy tekinteni Istenre, mint szerető Atyára, akkor teljesen más. Képzeld el, hogy ott ültök a kandalló tűzénél, vagy az árnyas fák alatt, egy helyen, ahol biztonságban vagy, ahol elfogadás, és nyugalom vesz körül. Én ezt, kint a csillagos ég alatt tudom a legjobban elképzelni és megélni. Te hol lennél?
A lányom kint töltött egy évet Amerikában, sokat beszélgettünk, de a hat órás időeltolódás miatt általában csak késő este tudtunk beszélni, amikor már nem dolgozott. Ilyenkor mindig tettem egy nagy sétát (1-2 órásat) a körösparton. Erre az időpontra időzítettem a tudatosabb imádságaimat is. Közel éreztem magam Istenhez, tényleg mintha ott lépkedne velem. Jobb volt, mint a szobámban.
Minta imádságom 🙂
Szóval a csillagok alatt, elkezdtem a mondandómat. „Atyám ma azért dicsérlek téged, mert olyan türelmes voltál velem. Tudom, hogy sokszor emiatt dicsérlek, de olyan sok türelem kell hozzám, ez a tulajdonságod olyan nagy dicséretre indít. Áldalak azért, mert ilyen vagy! Nem tudom elégszer megköszönni ezt…
Annyira hálás vagyok, mert ma megölelt valaki és tudom, hogy az a te ölelésed volt. Annyira szükségem volt rá, és pont akkor… Olyan jó az időzítésed Atyám. És hálás vagyok, amiért ma…
Hát most a bűneimre kellene, hogy gondoljak, de semmi nem jut az eszembe. Szégyellem is ezt gondolni, de… Mutasd meg, amit látnom kell. Nem hazudtam, nem bántottam meg senkit, vagy mégis? Egy kicsit hamar kimondtam valamit, amit nem kellett volna. Jaj, Atyám, igazad van, ma is van valami, amit megvallhatok neked. Látod, milyen vagyok, észre se veszem, csak teszem. Bocsásd meg, kérlek! Segíts, hogy már akkor eszembe jusson, amikor elkezdek beszélni, vagy még előtte. Adj nyugtalanságot a szívembe. Adj időt gondolkodni, mielőtt szólok. Segíts, hogy megutáljam magamban azt a dolgot. Mutasd meg a megoldást, kérlek…Köszönöm, hogy ma is figyelmeztettél, vezess engem továbbra is.
Eszembe jutott Gabi néni, amikor találkozunk mosolyog, de tudom, hogy oly sok aggódás van a szívében, kérlek, hogy … Mutasd meg, mit tehetek érte. Mi az én részem? Szeretnék mellette állni.
Ó, Istenem én mindenki mellé szeretnék állni, mindent szeretnék csinálni. Elvállaljam azt a szolgálatot, amivel ma keresett meg Józsi? Mondd meg nekem, hogy mi a helyes döntés. Csak akkor akarom csinálni, ha te is benne vagy Atyám…
Köszönöm, hogy ma is beszélgethettem veled.
Hú, ezért is olyan hálás vagyok!
Ámen.”
Ültesd a gyakorlatba!
Ez az imádság van, hogy eltart 2 óráig is.
Sokszor annyi hálaok gyűlik fel bennem, hogy nem győzöm sorolni.
Máskor, meg annyi mindenkiért akarok imádkozni, hogy külön imasétákat szoktam csinálni, vagyis imádságos bicikli utakat.
És persze van, hogy a legnagyobb részt önmagam gondjai töltik ki.
A lényeg, hogy minden résznek legyen tartalma.
